A Gyergyói-havasok, Hagymás-hegység és a Görgényi-havasok geológiája
A Gyergyói-havasok és Hagymás-hegység egyaránt a Keleti-Kárpátok kristályos-mezozoos övezetéhez tartozik. A Gyergyói-havasokban megjelenő kristályos sorozatok a Hagymás-hegység üledékes rétegsorai alatt folytatódnak. A kristályos formációk fő rétegtani egységei a régebbi, erősebben átalakult (mezometeamorf) Rebra-Barnar rétegsor, Ráró-Hagymási sorozat és a kevésbé átalakult (epimetamorf) Tölgyesi-sorozat. A kristályos palák közé helyenként kristályos mészkő és dolomit lencsék ékelődtek, egyik ilyenben jött létre a Súgó-barlang és ilyen mészkövek ásványvizes kioldása során képződött a borszéki travertin is. A Gyergyói-havasok közepét egy magmás intrúzió, a ditrói alkáli masszívum alkotja, melynek legjellegzetesebb eleme az innen leírt szodalitos nefelinszienit (ditroit). A kristályos övezet keleti részén több száz méter vastagságú mészkőrétegek jelennek meg, kelet felé haladva triász, jura és alsó-kréta rétegsorok váltják egymást jellegzetes szirteket, karsztos felszínt eredményezve. A két hegységben a többszöri hegyképző mozgások (gyűrődések, vetődések) hatására takaró-redő szerkezet alakult ki, így olykor az idősebb kőzetek a fiatalabb korú kőzetek fölött helyezkednek el.
A Görgényi-havasok a földtörténeti harmadkorban keletkezett, de idősebb, mint a Hargita hegység, ezért vulkáni krátereit nehezebb felismerni. Felépítésében főleg andezitek találhatók. A harmadkorban sőt a negyedkorban is aktív vulkanizmus folyt ezen a területen melynek során mérhetetlen mennyiségű láva és vulkáni hamu került felszínre. Napjainkban csak utóvulkáni müködések folynak melynek eredményeként számos borvízforrás található ezen a területen.
A Békási-szoros, háttérben a Csalhóval
A Gyergyói-havasok, Hagymás-hegység és a Görgényi- havasok felépítése
A Gyergyói- havasok a Keleti-Kárpátok központi övezetében a Kelemen-havasok, Besztercei-havasok, Csalhó, Nagy-Hagymás vonulat, valamint a Gyergyói-medence és a Maroshévízi-medence által közrefogott területen fekszik. Észak-dél irányban a Szék-patak völgye és a Marosfői-hágó között húzódik, mintegy 50 km hosszúságban és 10–20 km szélességben. A Gyergyói-havasokban három kisebb tájegységet különböztethetünk meg:
- Az északi rész a Kránga-tető (1100 m) és a Cengellér-tető (1007 m) között található. Jelentősebb csúcsai Nagy-Salamás (1399 m), Nagy-Közrez-havas (1492 m), Magas-Bükk csúcsa (1354 m).
- A második tájegység a Cengellér-tető és a Pongrác-tető közt elterülő hegyvidék. Ennek jelentősebb csúcsai Új-havas (1451 m), Tatár-havas (1455 m), Benevesze (1460 m), Pricske (1545 m), Csanód (1506 m), Nyerges (1490 m).
- A harmadik, vagyis a déli rész a Pongrác-tető és a Marosfői-hágó között helyezkedik el. Itt Található a Magas-bükk (1416 m), Sóvető-havas (1428 m), Sipos-kő (1568 m), Fekete-rez (1538 m), Maros-bükk (1111 m).
A Hagymás-hegységet északon a Kis-Beszterce-pataka választja el a Besztercei-havasoktól, keleten a Péntek-, Bisztra- és a Zsedán-patakok határolják el a Csalhó hegytömbjétől, míg a Bükk-havas és a Domuk vize képezi határát a Tarkő-hegységgel. Déli határát a Jávárdi és a Naskalat-patakok alkotják, melyek a Naskalattól határolják el. Nyugaton, a Gyergyói-havasoktól az Olt folyó, a Meggyes-patak, a Sötét-Putna és a Putna-patak választják el. A térség kisebb hegytömbökből áll, ezek közül a legfontosabbak: Zsedán (1481 m), Lapos (? m), Cohárd (Kupás-Cohár 1512 m, Nagy-Cohárd 1507 m), Likas (1674 m), Szurdok (? m), Gyilkos-kő (1378 m), Vit-havas (1609 m), Csofronka (1607 m), valamint a Fekete-Hagymás (1771 m) és a Nagy-Hagymás (1792 m), ez utóbbi kettő a hegység névadója.
A Görgényi-havasok a Maros völgyétől a Libán-hágóig terjed. Északon a Kelemen-havasok, keleten a Gyergyói- és a Maroshévízi-medencék határolják. Nyugat felé széles vulkáni fennsík közbeiktatásával kapcsolódik a Küküllők-dombvidékéhez. Déli irányban a Hargita-hegységben folytatódik. A Görgényi havasok két nagy részre tagolódik:
- Az Észak-Görgény a Maros völgye és a Bucsin-tető között húzódik. Két nagy vulkáni építményét a Fancsalt (1684 m) és a Mező-havast (1777 m) a Bakta nyerge választja el.
- A Dél-Görgény a Bucsin- és a Libán-hágó között található. Vulkáni képződményei a Somlyó (1575 m) és a Délhegy (1695 m).
