aktivitásunk képekben

Események

1. Mentések

 

A gyergyószentmiklósi Dancurás hegyimentő csapat egyik legfontosabb tevékenységi területe – a hegyimentésre vonatkozó jogszabályok értelmében – a körzetéhez tartozó területen balesetmegelőző őrjáratok szervezése, szolgálatok teljesítése a menedékeknél és menedékházaknál, eltűnt személyek keresése, helyszíni elsősegítségnyújtás bajban jutottak számára, valamint a sérült vagy a beteg személy(ek)nek a mentőig történő szállítása. Az alábbiakban, a sajtóban megjelent hírek alapján a gyergyói hegyimentők mentőakcióiból szemlézgetünk, amelyek során bajba jutott, eltévedt vagy balesetet szenvedett turisták, túrázók, természetjárók számára biztosítottak segítségnyújtást. 
 
Mentések a Likasban (2010. április 4.)
 
Már csak a holttestét tudták felhozni a mélyből a hegyimentők annak a 23 éves gyergyószentmiklósi fiatalembernek, aki öngyilkossági szándékkal indult a hegyekbe.
Eltűnt férfi keresésére riasztották a feltámadás ünnepén a gyergyói hegyimentőket. A 112-es sürgősségi hívószámra érkezett bejelentést követően négy hegyimentő indult útnak. Amint a hozzátartozók által elmondottakból kiderült, a 23 éves gyergyószentmiklósi N. L. öngyilkossági szándékkal indult a hegyekbe. A hegyicsendőrökkel közösen sikerült rátalálni a fiatalember kerékpárjára, hátizsákjára, majd a Likas-zsomboly mélyéről kellett felhozni az élettelen testet. „Minden jel öngyilkosságra utal, amelyet több mint 24 órája követett el a fiatalember” – tudtuk meg Lukács Leheltől, a gyergyói hegyimentők vezetőjétől, aki elmondta, nyolc órájukba telt az akció végrehajtása. A zsombolyból, 38 méter mélyről kellett felhozni a holttestet, majd hordágyon szállítani a be-beszakadó havon, amíg autóra lehetett tenni.
(Balázs Katalin: A hegyekben lett öngyilkos. Hargita Népe, 2010. április 6.)
 
Mentés a Kiscohárdon (2009. augusztus 30.)
Két fiatal életét mentették meg a gyergyószentmiklósi Dancurás hegyimentők augusztus 30-án. 
A két fiatal, a kovásznai Gáspár Zoltán és a magyarországi Dobrocsi László rövidíteni akartak, amikor a Vörös-horony sziklamászó úton este hét órakor elindultak a Kiscohárd tetejére. Az ifjak biztosítás és sziklamászói ismeretek hiányában vágtak neki a kockázatos útnak. Közel két kötélhossz után Gáspár Zoltán egyensúlyát veszítette, és leesett a horony tetején levő sziklapárkányra, becslésünk szerint 20 métert eshetett és még 7 métert csúszott. Dobrocsi László segélykiáltására a kiránduló társaság többi tagja lett figyelmes, ők értesítették a történtekről Janó Elemért a csónakháznál, aki mint régi hegymászó tudta, hogy mit kell tenni: értesítette a hegyimentőket és a mentőszolgálatot. Helyszínre érkezésünk után, közel három óra megfeszített munkába került, amíg elsősegélyben részesítettük és lehoztuk a két sebesültet a szikláról. A mentést nehezítette a sötétség is. Ezt követően mentővel szállították a kórházba a sérülteket, Gáspár Zoltán fejsérülést és többrendbeli bokatörést szenvedett, szerencsésebb társa, Dobrocsi László épségben menekült meg az életre szóló kalandból. Dobrovics László ekképp vallott a történtekről: „A barátom biztatására vágtunk neki az útnak, ugyanis ő azt mondta, hogy ismeri a helyet és itt fel lehet mászni. Egy darabig együtt másztunk, de utána ő tovább folytatta az utat. Fentről leszólt, hogy ott már nehezebb és nem tud visszafordulni, utána pedig azt láttam hogy zuhan. Hálával és köszönettel tartozunk mindenkinek akik a mentésben részt vettek.” 
 
Hétvégi gyerekmentés (2009. augusztus 22.)
Hegyimentőknek köszönheti egy ötéves gyerek és családja, hogy nem lett szomorú vége a szombati kirándulásnak. 
A Borzont közelében, a Putna felé vezető út környékén piknikező társaság ugyanis dél körül szem elől tévesztette az ötéves csemetét. Kétórás keresés után a 112-es sürgősségi hívószámot tárcsázva kértek segítséget. Az értesítés a brassói hegyimentő diszpécserszolgálattól a gyergyószentmiklósi, épp szolgálatos Keresztes Emil hegyimentőhöz jutott; ő és társai a lehető leggyorsabban kiszálltak a helyszínre, s nekiláttak a keresésnek. A csendőrség, tűzoltóság, rendőrség embereinek megérkezésekor, negyedórás keresgélés után már jó hírrel szolgáltak: megtalálták az elkóborolt legénykét, aki, mint kiderült, vadonfelfedező útra indult, mocsárba kerülhetett, s a sok sírástól álomba szenderült. Keresőinek kiabálására ébredt, s így bukkantak rá. Mintegy ötven embert mozgósítottak erre az akcióra, szerencsére, mire a többségük a helyszínre ért, a hegyimentők már sikeresen elvégezték a feladatot.
(Balázs Katalin: Hétvégi gyerekmentés. Hargita Népe, 2009. augusztus 24.)
 
Eltűntet kerestek a hegyimentők (2008. október 14.)
A gyergyószentmiklósi Dancurás Hegyimentő Szolgálat embereit riasztották kedden, hogy segítsenek megtalálni egy otthonról ismeretlen helyre távozott hágótői fiatalembert. A tucatnyi hegyimentőnek négy és fél órás keresés után sikerült a 21 éves személy nyomára bukkanni, aki orvosi ellátásra szorult. 
Információink szerint a hágótői H. T. már napok óta különösen viselkedett, édesanyja fia durva viselkedésére panaszkodott, és amiatt aggódott, hogy egyáltalán nem akar enni. A családorvos mentőt hívott, ám H. T. megtagadta kórházba vitelét. Csibi László tölgyesi alpolgármester elmondta, a hivatal autóját is érte küldte, rendőrséggel, hogy kórházba szállítsák, sikertelenül. Hétfőn a fiatalember eltűnt, családja hiába kereste. Ekkor értesítették a rendőrséget, majd a gyergyószentmiklósi hegyimentőket. Megváltozott viselkedését és eltűnését azzal hozták összefüggésbe, hogy bűntett miatt rendőrségi kivizsgálás van folyamatban ellene. Miután megtalálták, H. T. nem volt hajlandó kommunikálni, agresszív megnyilvánulásai voltak, fején pedig sérülés nyomai látszodtak, ezért mentővel szállíttatták a maroshévízi kórházba, ahonnan a tölgyesi szanatóriumba utalták. 
Az esetet követően Chivu Marian, a megyei Salvamont Hegyimentő Szolgálat koordinátora a megyei tanács elnökéhez intézett levelet. Ismertette az esetet, mely bizonyítja, a hegyimentők nemcsak a turisták épsége, hanem a megye hegyvidéki lakossága érdekében cselekszenek, ami újabb indok, hogy tevékenységüket közhasznúnak ismerjék el.
(Balázs Katalin: Hegyimentők sikeres akciója. Hargita Népe, 2008. október 16.)
 

2. Más események

 

A hegyimentő tevékenységeken kívül a Dancurás Hegyimentő Egyesület számos olyan programot szervez –civil szervezetekkel és hatóságokkal együttműködve –, amelyek a térség lakói számára lehetőséget biztosít a hegymászás és hegyimentés kulisszatitkaiba való betekintésre. Az alábbiakban a gyergyói hegyimentők által szervezett különböző programokról olvashatnak.
 
Sulis program
2009 szeptemberében és októberében több iskola diákjai számára szerveztünk kirándulásokat. Szeptember 24-én a Fogarassy Mihály Általános Iskola tanulóit vittük kirándulni a Gyilkos-tó környékére. A kiránduláson 50 diák és két kísérő tanár vett részt. Október 3-án a Salamon Ernő Elméleti Líceum diákjai vettek részt az általunk szervezett kiránduláson, amelyre szintén a Gyilkos-tó környékén került sor, a Cifra-nyeregben. A zord idő ellenére, a kiránduláson 60 diák, két kísérő tanár és két egyetemi hallgató vett részt. A következő héten, október 10-én a Kós Károly Általános Iskola diákjai számára szerveztünk kirándulást a Gyilkos-tó környékén. A programon 48 diák és két kísérő tanár vett részt. Mindhárom kirándulás a Dancurás Hegyimentő Egyesület hat tagjának részvétele mellett zajlott. A kirándulásokon nemcsak a táj szépségeit mutatták meg a fiataloknak, hanem gyakorlatias túlélő tanácsokkal is ellátták őket.
 
Programok mozgássérültek számára
A Dancurás Hegyimentő Egyesület 2008. június 15-én első ízben szervezett hegyitúrát sérültek számára. A partnerszervezet a Gyergyószentmiklósi Betegek Egyesülete volt, a résztvevők fogyatékkal élő betegek voltak, közöttük tolókocsis emberek is, akik vállalták az utazást és az ezzel együtt járó kihívást. A rendezvény célja az volt, hogy a Gyilkos-tónál levő Gyilkos-kő (szikla) csúcsára feljuttatni olyan embereket, akiknek erre az életük során nem nyílt lehetőségük. Az időjárási viszonyok miatt az eredeti célt módosítani kellett, biztonsági okokból a könnyebben megközelíthető Mária-kői kilátóra cserélték az úticélt. A túrán összesen 112 személy vett részt. (A rendezvényről bővebben a Gyergyószentmiklósi Betegek Egyesületének honlapján olvashatnak.)
 
Fotó: Molnár Judit 
 
Fotó: Mezei Atilla
 
Az előző évi túra sikerein felbuzdulva, Gyergyószentmiklósi Betegek Egyesülete és a Dancurás Hegyimentő Egyesület 2009. augusztus 16-án újabb túrát szervezett a gyergyói fogyatékkal élő betegek számára. Partnerszervezetként részt vett az Erdélyi Kárpát Egyesület gyergyói fiókszervezete, a gyergyói Síegylet, a Viridis Kft., továbbá csatlakozott a Borszéki Off Road Klub is. A cél most is ugyanaz volt, mint 2008-ban: feljutni a Gyilkos-kőre. Ezúttal a kalandra éhes csapatnak sikerült a magasabb célt teljesíteni, és a számos segítőnek köszönhetően a mintegy 70 főnyi beteg hiánytalanul feljutott a szikla tetejére. Ott a baptista keresztény gyülekezet lelkésze és misszionáriusa vezetésével közös istentiszteleten vettek részt. (A rendezvényről bővebben a Gyergyószentmiklósi Betegek Egyesületének honlapján olvashatnak.)
 
Keresztállítás az Oltárkőn
Az 1989 események után néhány lelkes gyergyói sziklamászó és hegyimentő leborította az Oltárkő tetejét elcsúfító és nem oda illő tákolmányt. Néhány évvel később, 1995-ben született meg az ötlet, hogy az Oltárkő tetejére egy természetbe illő keresztet állítsanak fel. A 7 m magas, 2,5 m széles, 55 cm oszlopszéleségű és 25 cm vastagságú kereszt tervezője Burján Gál Emil képzőművész, kivitelezője Korpos József volt. A munkálatok levezetését Kovács Sándor, míg a nehezebb fizikai részét – a kereszt felhúzását a szikla tetejére és felállítását –, a Gyergyószentmiklósi Dancurás Hegyimentő csapat tagjai – Bögözi Gábor, Kiss Tivadar, Keresztes Emil, Bodó Géza, Keresztes Levente, Elekes László, Pupák László és Gáll Zoltán –végezték.
 
 
Subscribe to Események